A modern nők jelentős része úgy él, hogy hormonrendszere folyamatosan vészjelzésben van. A szervezet ilyenkor nem pihenésre, regenerálódásra vagy kapcsolatépítésre van beállítva, hanem túlélésre. Ez a jelenség egyre gyakoribb, különösen a munkájukban teljesítménykényszerben élő, sok felelősséget viselő nők körében.
A kortizol és a női test vészjelző rendszere szorosan összefügg. A kortizol nem rossz önmagában – átmeneti stresszhelyzetekben életmentő lehet. Probléma akkor kezdődik, amikor a szint nem csökken vissza, hanem tartósan magas marad. Ilyenkor a test nem kapcsol át normál üzemmódra, és ez alapvetően befolyásolja a nő viselkedését, érzelmeit, kapcsolatait.
Amikor a kortizolszint folyamatosan emelkedett, a szervezet nem engedheti meg magának a lágyságot. A túlélési mechanizmus elsőbbséget élvez: az érzelmek притompulnak, az alvás felszínesebbé válik, a menstruációs ciklus rendezetlenné válhat. A test üzenete egyértelmű: most nincs idő a gyengédségre vagy a pihenésre, mert veszélyhelyzet van.
Ez a biológiai állapot nem személyiségjegy. Nem arról van szó, hogy valaki „ilyen természetű”. Egy hormonális válaszról van szó, amely módosítja a viselkedést. A magas kortizolszinttel élő nő állandó készenlétben van, még akkor is, amikor látszólag nyugodt környezetben van. Az agya nem kapcsol le. Sem intim együttlétek során, sem beszélgetések közben, sem éjszaka.
Ez gyakran távolságtartásként, hidegsségként vagy ingerlékenységként jelenik meg. De a háttérben kimerültség áll. Nincs energia a játékosságra, az örömre, a spontaneitásra. A kortizol uralmával a finom női működés egyszerűen nem elérhető – sem a nő számára, sem a környezete számára.
A gyengédség nem veleszületett tulajdonság, hanem egy kiegyensúlyozott hormonális állapot következménye. Hiába várják el egy nőtől a lágyságot, ha a teste védekezési üzemmódban van. Ha alváshiánnyal küzd, túlterhelt a napja, és bizonytalanság övezi a jövőjét, a szervezete nem engedheti meg a kiszolgáltatottságot, ami a valódi intimitáshoz szükséges.
A változás nem kényszerítéssel jön. Nem azzal, ha valaki számon kéri a kedvességet vagy megkérdezi, „mi a baj”. A test vészjelző rendszerét csak biztonság kapcsolhatja ki. Ehhez kiszámíthatóság, jelenlét és megbízhatóság kell. Amikor egy nő végre úgy érzi, hogy nem kell mindent egyedül viselnie, amikor csökken a körülötte lévő káosz, akkor lassanként elkezd megnyugodni a szervezete is.
Az apró, következetes tettek többet jelentenek, mint a nagy gesztusok. A stabil alap megteremtése, ami által egy nő újra biztonságban érezheti magát. Nem azért változik meg a viselkedése, mert rámutattak a hibáira, hanem mert a teste végre lekapcsolhatja a belső riasztást.
A gyengédség a biztonság természetes következménye. Ha ez a stabil háttér megvan, a nő visszatalál önmagához, és a női egészsége is javulni kezd. A kortizolszint normalizálódásával az alvás rendezettebbé válik, a ciklus helyreáll, az érzelmek visszatérnek. És ezzel együtt az a lágyság is, amit korábban lehetetlennek érzett.
